Biztonsági felhívások

Ezúton szeretnénk felhívni figyelmed egy potenciális veszélyre, amely egy új márkanév vagy cég bevezetése során jelentkezhet. Az online csalások és visszaélések száma az utóbbi időben ugrásszerűen növekedett, és sajnos előfordulhat, hogy egyesek az új márka vagy vállalat nevével visszaélve próbálnak áldozatokat megtéveszteni.

Milyen veszélyek leselkednek Rád?

• Hamis weboldalak létrehozása: A csalók lemásolhatják a korábban használt cégek weboldalait vagy az új márkák arculatát, hogy hitelesnek tűnjenek.
• Adathalászat: A személyes vagy pénzügyi adataidat próbálhatják kicsalni hamis e-maileken, üzeneteken vagy weboldalakon keresztül.
• Pénzügyi csalás: Hamis számlákat, ajánlatokat vagy termékinformációkat küldhetnek, arra ösztönözve, hogy fizess egy nem létező szolgáltatásért.
• További hasznos információkat találhatsz a témában a https://kiberpajzs.hu/ oldalon

Hogyan védekezhetsz?

Mindig ellenőrizd a weboldalak hitelességét!

• Győződj meg róla, hogy a látogatott oldal valóban az új márka hivatalos weboldala, márkánk új hivatalos weboldala a https://www.one.hu.
• Nézd meg az URL-t – a hamis oldalak gyakran apró eltéréseket tartalmaznak.

Legyél óvatos az ismeretlen e-mailekkel és üzenetekkel!

Az elkészült számládról hivatalos értesítést csak a no-reply@one.hu e-mail címről kaphatsz. Az e-mailben mindenképpen ellenőrizd a számlafizető azonosító helyességét, mielőtt bármilyen linkre kattintasz. A számlafizető azonosítódat megtalálod a korábbi számláidon.

Ne kattints gyanús linkekre, és ne adj meg érzékeny adatokat kéretlen üzenetekre válaszul.

Közvetlenül vedd fel velünk a kapcsolatot!

Olvasd el a márkaváltás kapcsán összegyűjtött legfontosabb információinkat a Gyakran ismételt kérdések oldalunkon.

Ha kétséged merülne fel, fordulj bizalommal ügyfélszolgálatunkhoz a 1270-es telefonszámon, hogy megerősítsük az információk hitelességét.

Elégedettséged és kényelmed érdekében a jövőben rendszeresen kapcsolatba lépünk veled telefonon keresztül is. Szeretnénk tájékoztatni téged fontos információkról, aktualitásokról, valamint új ajánlatainkról. Lehetőséget biztosítunk, hogy a megkeresések alkalmával frissítsd vagy kiegészítsd adataid.

Telefonos megkereséseink az alábbi számokról érkezhetnek:

+36 1 510 0276 ,+36 21 314 1020, +36 70 464 8830,

+36704646658, +36 1 510 0228, +36 70 491 2335,

+36 70 491 2348, +36 70 491 2352, +36 70 4912355, +36 70 491 2356

Kérünk, hogy amennyiben bármilyen kérdésed lenne, vedd fel velünk a kapcsolatot, kollégáink szívesen állnak rendelkezésedre.

Mit teszünk Ügyfeleinkért?

Folyamatosan figyeljük az esetleges visszaéléseket, és igyekszünk azokat gyorsan kiszűrni. Minden hivatalos csatornánkon tájékoztatjuk Ügyfeleinket az új márkanévvel kapcsolatos fejleményekről, hogy mindig megbízható forrásból kapják az információkat.

Az internetes átverések másik gyakori eszközei a különféle „nyereményjátékok”, ahol a kattintásért és űrlapok kitöltéséért cserébe drága eszközöket kínálnak ingyen. Ebben az esetben a kattintás után vagy a személyes adatokat (például bankkártya adatokat, mobiltelefon számokat, email címeket) akarják megszerezni, annak érdekében, hogy ezekkel később visszaéljenek, vagy a hamis weboldalról egy digitális kártevőt/vírust telepítsenek eszközeidre. Ez utóbbi ellen akár ingyenes víruskeresővel is védekezhetsz, csak arra kell ügyelned, hogy a kereső vírusadatbázisa folyamatosan frissüljön. Ugyanakkor vírusvédelemmel együtt sem javasolt az ilyen oldalak megnyitása.

Cégünk kizárólag hivatalos weboldalán, valamint közösségi média felületein szervez nyereményjátékot, melyről a részvételi szabályzatot is közzé teszi.

Adataink biztonsága érdekében fontos, hogy megfelelő szoftveres felszereltséggel rendelkezzünk. Számítógépeink, okostelefonjaink védelmének egyik legfontosabb eleme a frissítések telepítése. Az operációs rendszer által felkínált frissítések révén a szoftvergyártó gyakran biztonsági réseket és hibákat foltoz be, mellyel megnehezíti a kiberbűnözők támadásait, védve ezzel adatainkat és magukat a számítástechnikai eszközöket is. A frissítések telepítése mellett hasonlóan hangsúlyos a víruskereső szoftverek alkalmazása és azok adatbázisának frissen tartása informatikai eszközeinken. Egyes operációs rendszerekre nehezebb ugyan kártevőket készíteni és távolról telepíteni azokat, mindenképpen érdemes valamilyen akár beépített, akár külső, megbízható forrásból származó védelmi szoftvert igénybe vennünk, illetve ezek adatbázisát is frissen tartani, utóbbi ugyanis az új kártevők és rosszindulatú szoftverek felismerését teszi lehetővé.

A megtévesztő e-mailek első ránézésre hivatalosnak tűnhetnek, mivel több ismert kormányzati portál arculati elemét is felhasználják, emellett a levelek szövegezése egységes, kirívó helyesírási hibákat nem tartalmaz. Az e-mail üzenet látszólagos feladója az admin@idp.gov.hu e-mail cím.

Az ilyen és az ehhez hasonló levelekben semmiképpen ne kattints semmilyen linkre, a mellékletet ne töltsd le, és ne nyisd meg, töröld a bejövő és a törölt elemek mappából egyaránt.

Az ukrán háború előkészítéseként, illetve megindulása óta több ukrán állami szervezet, magáncég szenvedett el súlyos kibertámadásokat. Ezek a támadások különböző formákban és eszközökkel történtek, a weboldalak feltörésétől/átírásától az állami szervek és bankok elleni elosztott szolgáltatásmegtagadásos (DDoS – Distributed Denial of Service) támadásokon át új, eddig nem látott pusztító erejű vírusok (pl. HermeticWiper) megjelenéséig.

Ezek a fenyegetések magánszemélyek számára is fontosabbá, tették a kiberbiztonsági óvintézkedéseket, és nem csak Ukrajnában. A kiberháborúk során a harcban álló felek gyakran használják a civil lakosság számítógépeit is különféle támadásokhoz a tulajdonosok és felhasználók tudta nélkül is. Ezek megakadályozásában nagy szerepet kap informatikai eszközeink védelme.

Ellenőrizd az otthoni hálózatodhoz távoli hozzáféréssel rendelkezők jogosultságait, és ha lehetséges, állíts be kétfaktoros azonosítást a belépéshez!

Használj naprakész, folyamatosan frissített szoftvereket, valamint azokat a frissítéseket részesítsd előnyben, amelyek foltozzák az ismert sebezhetőségeket!

Tiltsd le az eszközeid használatához nem szükséges portokat, különös tekintettel a kiemelt kockázatúakra (25, 135-139, 445 stb.)!

Ha szokatlan jelenséget észlelsz internetre kötött eszközeid használata közben, légy nagyon óvatos; ha a jelenség nemcsak szokatlan, de gyanús is, inkább azonnal szakítsd meg az internetkapcsolatot, és kérd szakember segítségét!

Használj naprakész – akár ingyenes – védelmi szoftvereket pl.: vírusirtó, és állítsd be annak automatikus frissítését, vagy rendszeresen frissítsd annak vírusdefiníciós adatbázisát!

Az újfajta csalási módszer lényege, hogy először a csalók megszerzik a potenciális áldozat adatait (személyazonosság igazolására alkalmas okiratokon – pl. személyi igazolvány, jogosítvány, útlevél – szereplő adatokat, bankszámlaszámot, egyéb azonosítókat, internetes banki felületre történő belépéshez használt azonosítókat, stb.). A bankok az ügyfeleik biztonságának növelése érdekében egyszeri jelszót küldenek SMS-ben, akár az internetbanki belépéshez, akár sok esetben a tranzakciók végrehajtásához is. A csalók a potenciális áldozat számlájához, az internetbankon keresztül kizárólag úgy tudnak hozzáférni, ha valamilyen módon megszerzik a bankszámlatulajdonos mobiltelefonját, vagy SIM-kártyáját.

A csalók a korábban megszerzett személyes adatokkal visszaélve, az érintett előfizető nevében, az elektronikus hírközlési szolgáltatónál SIM-kártya cserét kezdeményeznek (új SIM-kártya a meglévő/eredeti hívószámmal) hamis okirat (például: meghatalmazás, személyazonosság igazolására alkalmas okirat) felhasználásával. Azáltal, hogy a csalók a potenciális áldozat összes azonosításra használható adatát megszerezték, illetve ismerik, ezért a SIM-kártya cserére irányuló kérésük átmegy az elektronikus hírközlési szolgáltató minden előfizetői adat hitelességi ellenőrzésén, ezért az elektronikus hírközlési szolgáltató beaktiválja az új SIM-kártyát a meglévő/eredeti hívószámmal, amelynek következtében a SIM-kártya cserét megelőző (régi) SIM-kártya inaktív lesz, vagyis kikapcsolásra kerül.

A fenti feltételek együttes teljesülése esetén, a csalók képessé válnak a banki szolgáltatások feletti teljeskörű irányítás megszerzésére, azaz lehetőségük lesz belépni a banki szolgáltatásokat kezelő internetes felületre, mivel a bank által küldött szöveges üzenetek, amelyek a megerősítő kódokat (a belépéshez, illetve a banki tranzakciók sikeres végrehajtásához szükséges) tartalmazzák már az új SIM-kártyára fognak megérkezni.

Cégünk az ügyfelei védelme érdekében szigorúbb szabályokat alkalmaz a SIM-kártya cseréhez kapcsolódó folyamatok tekintetében, amelynek értelmében az ügyfél a SIM-kártya cserét csak személyesen ügyfélszolgálaton (üzletben) teljeskörű beazonosítást követően, bizonyos esetekben pedig kizárólag a) ügyvéd által készített és ellenjegyzett, b) ügyvéd által ellenjegyzett, vagy c) közjegyző által hitelesített meghatalmazás bemutatásával kezdeményezhet.

Javasoljuk, hogy a SIM-kártya csere lebonyolításához szükséges személyazonosság igazolására alkalmas okirat és egyéb dokumentumok listája iránt érdeklődjenek a belföldről díjmentesen hívható 1270-es ügyfélszolgálati telefonszámon, a nap 24 órájában, vagy más esetben a +36 1 288-1270-es vezetékes telefonszámon, valamint a honlapunkon www.one.hu oldalon.

Magyarországon is elterjedt az a csalástípus, amikor ismeretlen személy a Cégünk nevében felhív egy előfizetőt, és arról tájékoztatja, hogy nyert valamely Cégünk által szervezett nyereményjátékon. Egyben arról is tájékoztatja a "nyertest", hogy a nyeremény megküldésének előfeltétele, hogy az előfizető nagyon rövid időn belül fáradjon el egy bank automatához, és ott elvégezzen egy bizonyos tranzakciót egy adott „kóddal". A csaló ilyenkor valójában az általa feltölteni kívánt telefonszámot adja meg, ezután saját célra használja fel az összeget, a „nyertes" pedig csak később ébred rá, hogy csalás sértettjévé, áldozatává vált. A csaló a jellemzően letiltja a saját telefonszáma kijelzését a hívó félnél (rejtett szám, privát szám).

Az ilyen visszaélések és csalások elkerülése végett Cégünk felhívja ügyfelei figyelmét, hogy ha ismeretlen telefonáló bank automatához irányítja őket, vagy esetleg internet bankon keresztül történő azonnali tranzakcióra szeretné rávenni, soha ne kövessék az utasításokat. Cégünk nem tud felelősséget vállalni abban az esetben, ha ügyfelei a feltöltési tranzakciókat nem a saját telefonszámukra, hanem más számára hajtják végre. Ha mégis követte a csaló utasításait, és így anyagi kár érte, kérjük, forduljon az illetékes nyomozó hatósághoz.

A csalók a Cégünk nevében, vagy a Cégünktől kapott megbízásra hivatkozva telefonon, vagy e-mailben arról tájékoztatják a címzettet, hogy kisebb-nagyobb összeget nyert egy versenyen, nyereményjátékon, lottón, stb., esetleg üzleti- vagy állásajánlatokat tesznek.

Ez után arra kérik a címzettet, hogy a további ügyintézéshez, illetve a nyeremény felvételéhez telefonon keresztül adják meg, vagy e-mailben küldjék vissza a feladónak személyi azonosító adataikat, elérhetőségi adataikat, bankszámlájuk, bankkártyájuk adatait, vagy egyéb bizalmas adatokat. Előfordul az is, hogy pénz átutalását kérik, jellemzően nagy összegű nyeremények kifizetésének ígéretével.

Ha a csalók telefonon hívják a kiszemelt áldozatot, akkor jellemzően letiltják a saját telefonszámuk kijelzését a hívó félnél (rejtett szám, privát szám).

Felhívjuk ügyfeleink figyelmét, hogy a Cégünk sem telefonon, sem e-mailben nem kér be ügyfeleitől ilyen adatokat és ilyen irányú megbízást sem ad másoknak. Ha a fentiekben jelzett kérést tartalmazó telefonhívást, vagy elektronikus levelet kapnának, azt tanácsoljuk ügyfeleinknek, hogy e kérésekre ne válaszoljanak, ne utaljanak át pénzt, és ne adják ki ismeretleneknek sem a személyes, sem a banki, sem egyéb bizalmas adataikat.

A csalási módszer lényege, hogy néhány hazai emeltdíjas tartalomszolgáltató hívószámáról kéretlen szöveges üzenetek érkeznek az előfizető telefonjára. Sok esetben az üzenetek teljesen ártatlannak tűnő szöveget tartalmaznak (például "Szia! Hogy vagy?"), más esetekben, az adott emeltdíjas szolgáltatásra utaló szexuális jellegű tartalmat, hirdetést találhatnak bennük az ügyfelek.

Az ilyen kéretlen üzenetek fogadása nem kerül pénzbe az előfizetőknek. Azonban, ha az ügyfél ezekre válaszol, az emeltdíjas szám visszahívását, vagy az emeltdíjas számra küldött válasz SMS díját a szolgáltató kiszámlázza az előfizető felé, a feltöltőkártyás ügyfeleknek pedig levonja az egyenlegéből.

Az emeltdíjas szolgáltatás igénybevételével kapcsolatban az ügyfeleinknek kiszámlázott díj döntő része az emeltdíjas tartalomszolgáltatót illeti. Ezek alapján az emeltdíjas számokról érkező kéretlen üzenetek célja, hogy a gyanútlan ügyfeleket megtévesztve az érintett emeltdíjas számokra forgalmat, az emeltdíjas tartalomszolgáltatónak pedig extra bevételt generáljanak. A kéretlen hirdetések, ún. SPAM-ek kiküldése útján történő forgalomnövelés azonban az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 14-ik paragrafusának 2-ik bekezdésébe ütköző cselekmény.

Cégünk ezúton kéri előfizetőit, hogy amennyiben ilyen típusú üzenetet kapnak, ellenőrizzék az SMS-t küldő fél hívószámát, és ha a küldő fél hívószáma emeltdíjas szám (pl. +3690, 0690, +3691 vagy 0691 kezdetű, illetve emeltdíjas rövid szám), ne válaszoljon rá se SMS-ben, se visszahívással.

Ügyfeleink az emeltdíjas számokról kapott kéretlen üzenetekkel kapcsolatban bejelentést tehetnek a 1270-es ügyfélszolgálati számon. Az ügyfelektől érkező bejelentések alapján a One megvizsgálja az emeltdíjas számokról kéretlenül kiküldött SMS forgalmat. Ha a kéretlen üzeneteket küldő emeltdíjas tartalomszolgáltató a Cégünk szerződéses partnere, a vállalat intézkedik a törvénysértő magatartás felszámolása, megszűntetésre érdekében. Ha a kéretlen üzeneteket küldő emeltdíjas tartalomszolgáltató nem a Cégünk szerződéses partnere, a hazai, illetve külföldi partnerszolgáltatóknál kezdeményezi, hogy járjanak el az illegális forgalom megszűntetésre érdekében.

Bármilyen kérdés esetén keresse ügyfélszolgálatunkat a belföldről díjmentesen hívható 1270-es telefonszámon, a nap 24 órájában. Más esetben a +36 1 288-1270-es vezetékes telefonszámon érheti el ügyfélszolgálatunkat.

Cégünk ezúton is szeretné felhívni tisztelt ügyfelei figyelmét arra, hogy nem csak a telefonszám, e-mail cím, stb. lecserélésével védekezhetnek, hanem a büntetőjog eszközeivel is felléphetnek a telekommunikációs eszköz útján másokat zaklató vagy háborgató személyek ellen.

Tájékoztatjuk tisztelt ügyfeleinket, hogy a a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012.évi C. törvény 222. § tartalmazza a Zaklatás bűncselekményének törvényi tényállását, amely a következő: 222. § (1) Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki félelemkeltés céljából a) mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy b) azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy közvetlenül veszélyeztető esemény következik be, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) * Aki a zaklatást a) házastársa, volt házastársa, élettársa vagy volt élettársa sérelmére, b) nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, c) hatalmi vagy befolyási helyzetével visszaélve, illetve d) hivatalos személy sérelmére, hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben követi el, az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) * Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki az (1) bekezdésben meghatározott zaklatást tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követi el, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetőjog eszközeivel is felelősségre vonhatók a telefonhívásokkal, SMS-ekkel, MMS-ekkel, e-mailekkel, stb. másokat rendszeresen vagy tartósan zaklató, háborgató személyek.

A hírközlő eszközök útján mások által zaklatott, háborgatott tisztelt előfizetőink tehát a zaklatók felelősségre vonása érdekében büntetőeljárást kezdeményezhetnek, feljelentést tehetnek az illetékes nyomozó hatóságnál.

A hírközlési szolgáltatók az általuk kötelezően megőrzendő hívásforgalmazási és előfizetői azonosító adatokból a büntetőeljárásról szóló törvény vonatkozó előírásai szerint kötelesek adatszolgáltatást nyújtani az őket megkereső nyomozó hatóságok részére. Vagyis a nyomozó hatóságok - a hírközlési szolgáltatóktól kapott azonosító adatok alapján - képesek lehetnek beazonosítani a zaklatásra használt telekommunikációs végpontot vagy készüléket, majd azon keresztül a zaklató személyét és megtenni a szükséges további büntetőeljárási lépéseket, a zaklatást elkövető személy büntetőjogi felelősségre vonása érdekében.

Cégünk ezúton is szeretné tájékoztatni tisztelt ügyfeleit arról, hogy milyen módon és mely szervezetnél lehetséges eljárást kezdeményezni elektronikus levelezés, vagy azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszköz útján kéretlenül kapott elektronikus reklámok, hirdetések küldői ellen.

Az elektronikus úton történő reklámozás, hirdetés szabályait részletesen az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 14. §-a tartalmazza.

E rendelkezések - többek között - előírják, hogy a hirdető a hirdetés kiküldésekor köteles tájékoztatást adni a valós feladó személyéről. Ugyancsak törvényi előírás, hogy a hirdető köteles tájékoztatni a hirdetés címzettjét - a hirdetés küldése során - azon elektronikus levelezési címéről és egyéb elérhetőségéről, ahol a címzett a további hirdetések küldésének megtiltása iránti igényét bejelentheti. Ha a címzett ilyen igényt jelent be, akkor a hirdető köteles a nyilatkozó nevét, elérhetőségeit a nyilvántartásából törölni, és elektronikus hirdetést a továbbiakban a nyilatkozó részére nem küldhet.

A fenti törvényi szintű előírások betartásáért a hirdető - valamint az ő megbízásából eljárók - tartoznak felelősséggel. Az előírások megsértése esetén - ugyanezen törvény 16/A. § (2) bekezdése szerint - a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jár el.

Nem terheli felelősség ugyanakkor azt az elektronikus hírközlési szolgáltatót (az úgynevezett közvetítő szolgáltatót), amelynek hírközlő hálózatán továbbításra kerülnek a nem kívánt elektronikus levelek és azzal egyenértékű elektronikus üzenetek. A közvetítő szolgáltatónak nincs - így Cégünknek sincs - semmilyen jogszabályi felhatalmazása sem arra, hogy a kéretlen hirdetéseket küldő előfizetői ellen közvetlenül fellépjenek, vagy hogy a kéretlenül hirdetéseket kiküldő előfizetők adatait a hirdetések címzettjeinek kiadhassák.

A közvetítő hírközlési szolgáltatónak a kéretlenül reklámozók elleni eljárásokban az a kötelezettsége, hogy az eljárni jogosult hatóság (NMHH) megkeresése esetén a hatóság részére köteles kiadni a hirdetés küldőjének vagy közzétevőjének elektronikus hírközlési azonosítóját, továbbá az ahhoz tartozó előfizető/igénybe vevő nevét és lakcímét, ha ezek az adatok a közvetítő szolgáltatónál rendelkezésére állnak.

Fentiek alapján azt tanácsoljuk tisztelt ügyfeleinknek, hogy ha a részükre kéretlenül elektronikus reklámokat küldő ellen eljárást kívánnak kezdeményezni a fenti törvényi előírások megsértse okán, akkor ne közvetítő szolgáltatót, hanem az ilyen ügyekben eljárás lefolytatására törvényben kijelölt és kizárólagos illetékességgel rendelkező Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz szíveskedjenek fordulni.

A kéretlen reklámokkal kapcsolatos egyéb típusú panaszok esetén lehetséges fellépési lehetőségekről további részletes információkat találnak tisztelt ügyfeleink a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság honlapján az alábbi linken: http://nmhh.hu/

I. Hivatkozott jogszabályok

• 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről (a továbbiakban Eht.)
• 180/2004. (V. 26.) Korm. rendelet az elektronikus hírközlési feladatokat ellátó szervezetek és a titkos információgyűjtésre, illetve titkos adatszerzésre felhatalmazott szervezetek együttműködésének rendjéről (a továbbiakban: Korm. rendelet)
• 1995. évi CXXV. törvény a nemzetbiztonsági szolgálatokról (a továbbiakban: Nbtv.)
• 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről (a továbbiakban: Rtv.)
• 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (a továbbiakban: Infotv.)

I. A törvényes lehallgatások feltételeinek biztosítása

A hatályos jogszabályok alapján a One Magyarország Zrt. (a továbbiakban: One) – más hazai hírközlési szolgáltatókhoz hasonlóan – köteles együttműködni a titkos információgyűjtésre vagy titkos adatszerzésre külön törvényben felhatalmazott szervezetekkel: nemzetbiztonsági szolgálatok, rendőrség, ügyészség, NAV, TEK, Nemzeti Védelmi Szolgálat (Eht. 92. § (1) bekezdése).

Ezen szervezetek törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel, törvényes garanciák mellett megfigyelhetik, lehallgathatják, rögzíthetik és eltárolhatják a szolgáltató hírközlő hálózatán továbbított előfizetői kommunikáció tartalmát (a beszéd – és adatforgalmazást egyaránt) vagy az előfizetői forgalmazásba más módon is beavatkozhatnak.

Az elektronikus hírközlő hálózatokon továbbított közlemények tartalmának titkos információgyűjtés, vagy titkos adatszerzés keretében történő megismerése (a továbbiakban együtt: törvényes lehallgatás) úgynevezett külső engedélyhez – bírói vagy igazságminiszteri engedélyhez – kötött tevékenység.

A Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a törvényes lehallgatásra, mint külső engedélyhez kötött tevékenységre feljogosított fenti szervezetek törvényes lehallgatási igényeinek kielégítését kizárólag a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (a továbbiakban: NBSZ) végezheti. Ennek megfelelően pl. a nyomozó hatóságok vagy az NBSZ-en kívüli más hazai nemzetbiztonsági szolgálatok törvényes lehallgatásait – technikai értelemben – az NBSZ hajtja végre.

A mai infokommunikációs műszaki-technológiai fejlettség szintjén ezen együttműködési kötelezettség a hírközlési szolgáltató oldalán az úgynevezett monitoring alrendszer létesítésének és üzemeltetésének kötelezettségében testesül meg (Eht. 92.§ (5) bekezdés).

A hírközlési szolgáltató által megvalósítandó monitoring alrendszer rendeltetése, hogy az NBSZ által törvényes lehallgatásra kijelölt előfizető(k)nek a hírközlési szolgáltató szolgáltatásai útján vagy hálózatán továbbított közlései tartalmát és a közlésekhez tartozó úgynevezett kísérőadatokat (pl. a hívó és hívott számok, időpontok, stb.) késedelem nélkül továbbítsa az NBSZ részére (Eht. 188. § 1. pont). Amennyiben a One az előfizető által kezdeményezett vagy fogadott közlés tartalmát bármely módon megváltoztatja, kódolja vagy tömöríti, akkor a visszaalakított, dekódolt vagy tömörítés előtti közlés-tartalmat kell kiadni NBSZ felé (Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése).

A hírközlési szolgáltatóknak nem automatikus, vagyis nem a szolgáltatások nyújtásának megkezdésével együtt járó kötelezettsége a törvényes lehallgatásokhoz szükséges monitoring alrendszert megvalósítani. Monitoring alrendszert csak azt követően kell legkésőbb hat hónap alatt létrehozniuk, ha azt az NBSZ – a műszaki követelmények megküldése mellett – kifejezetten igényli a hírközlési szolgáltatótól (Eht. 92. § (5) bekezdés).

A hírközlési szolgáltató a törvényesen lehallgatott közlemény-tartalmat és a hozzá tartozó kísérő adatokat – egy külön e célra biztosított – zárható, az illetéktelen hozzáférést kizáró helyiségben vagy helyen (pl. zárható szekrényben) köteles az NBSZ részére hozzáférhetővé tenni (Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés 3) pont). A hírközlési szolgáltatóknak biztosítaniuk kell azt is, hogy a zárható helyiségbe vagy a zárható helyhez az NBSZ munkatársai bármikor beléphessenek és ott munkát (jellemzően az ott elhelyezett NBSZ tulajdonú eszközök karbantartási, hibajavítási, üzemeltetési munkáit) végezhessenek.

A Korm. rendelet adat- és titokvédelmi rendelkezéseiből következően (Korm. rendelet 8-15. §-ok) a Oe munkatársai nem vonhatók be a törvényes lehallgatások végrehajtásába, és nem jogosultak megjeleníteni, hozzáférni, megismerni, harmadik félnek átadni, vagy hozzáférhetővé tenni semmilyen adatot sem, amelyet az NBSZ a szaktechnikai eszközei útján a monitoring alrendszerbe továbbított, illetőleg abból kapott. Ezen titokvédelmi követelmény érvényre juttatását számos fizikai, adminisztratív és műszaki biztonsági megoldás garantálja a One-nál. Így tehát a One egyetlen munkatársának sincs és nem is lehet semmiféle ismerete arról, hogy mely vagy hány előfizetőre irányulóan, mikor és milyen időtartamon keresztül, mely hírközlési szolgáltatás tekintetében hajtott végre az NBSZ törvényes lehallgatást az arra törvényben feljogosított szervek megbízásából. Ebből következően a lehallgatások törvényességének ellenőrzése, felügyelete vagy bármely egyéb törvényességi kontrolja nyilván nem is lehet a One kötelezettsége. Másrészt a fenti titokvédelmi rendelkezésekből következően sem a One, sem más hazai hírközlési szolgáltató nem teheti, nem is tudná megtenni, hogy a törvényes lehallgatásokra vonatkozóan akár csak statisztikai adatokat is gyűjthessen vagy nyilvánosságra hozzon.

A One kötelezettségi körébe tartozó monitoring alrendszer létesítésével, karbantartásával, üzemképes állapotának biztosításával kapcsolatos tevékenységeket kizárólag nemzetbiztonsági ellenőrzésen átesett és az NBSZ előzetes egyetértésével kiválasztott és megbízott munkatársaink látják el a Korm. rendelet 13. §-ban foglalt előírásnak megfelelően.

A törvényes lehallgatásokkal kapcsolatos jogszabályi kötelezettségeit a One Magyarország Zrt. maradéktalanul és kifogástalanul teljesíti.

A One hírközlő hálózatán, illetőleg hírközlési szolgáltatásai útján továbbított közlések tartalmának titkos információgyűjtés, illetőleg titkos adatszerzés keretében történő törvényes megismerése mellett fontos megemlíteni a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) azon törvényes jogosítványát is (Eht. 155. § (5) bekezdés), miszerint a Hivatal is jogosult közléseket megfigyelni, lehallgatni, tárolni, vagy a közlésbe azok megfigyelése érdekében más módokon beavatkozni. A Hivatal azonban csak a frekvenciahasználattal kapcsolatos nemzeti, illetve nemzetközi megállapodásokon alapuló nemzetközi rádió-megfigyelési, ellenőrzési, felderítési, zavarvizsgálati és zavar-elhárítási jogköre gyakorlása során, külön jogszabályban meghatározott feltételekkel teheti ezt meg. Mivel a One a mobil előfizetői készülékek és a mobil bázisállomások közötti forgalmazásokat (hang és adatátviteli szolgáltatások esetében egyaránt) titkosítja, így az NMHH Hivatala csak a One által titkosított közleménytartalmakhoz képes hozzáférni, melyek dekódolása érdekében a One-nak nincs együttműködési kötelezettsége a Hivatallal. A Hivatal itt bemutatott közlés-rögzítési, lehallgatási, stb. jogosítványa tehát gyakorlatilag nem jelent kockázatot az előfizetőink számára a személyes adataik védelme szemszögéből.

A One a hálózata és/vagy a szolgáltatásai útján továbbított közlések tartalmának bizalmasságát – illetéktelenek általi hozzáférhetőségének kizárását – az Eht-ban előírtaknak megfelelően biztosítja. Így például a törvényes lehallgatásokkal összefüggésben, vagy annak elősegítése érdekében a One nem rögzít és nem tárol előfizetői közlés-tartalmakat. Az Eht. vonatkozó rendelkezésének (155. § (3) bekezdés) megfelelően az előfizetők vagy felhasználók által továbbított közlések (beszélgetések, SMS-ek, internetes adat-forgalmazás, stb.) tartalmát kizárólag az előfizetők által igénybe vett hírközlési szolgáltatásaink nyújtásához műszakilag elengedhetetlenül szükséges esetekben, mértékig és időtartamig tároljuk (SMS-ek esetében például a címzettnek történő továbbításig). Ha a tárolás vagy rögzítés műszaki szükségszerűsége a szolgáltatás nyújtásához egyáltalán nem, vagy már nem áll fenn, akkor a közlések tartalmát vagy eleve nem is rögzítjük, vagy késedelem nélkül töröljük. Nincs alapja tehát annak a vélekedésnek – a One esetében bizonyosan nem –, miszerint rögzítenénk és eltárolnák az SMS-ek, MMS-ek, internetes adatkommunikációk, vagy más közlések tartalmát azért, hogy azokat utóbb képesek legyünk kiadni a nemzetbiztonsági szolgálatoknak vagy nyomozó hatóságoknak.

III. A törvényes adatszolgáltatás biztosítása

A One által kezelt és személyes adatokat képező ügyféladatokról részletes tájékoztatás megtalálható az Adatkezelés oldalon.

A II. fejezetben felsorolt – törvényben titkos információgyűjtésre vagy titkos adatszerzésre felhatalmazott – szervezetek, továbbá a szabálysértési hatóság, bíróság, a Magyar Nemzeti Bank, a Gazdasági Versenyhivatal, Központi Statisztikai Hivatal és a bírósági végrehajtók törvényben maghatározott esetekben, módon és adatkörre vonatkozóan adatszolgáltatást jogosultak kérni a hírközlési szolgáltatótól, így a One Magyrországtól is az általa kezelt előfizetői személyes adatok köréből. A One – más hazai hírközlési szolgáltatókhoz hasonlóan – köteles a törvényes feltételeknek megfelelő ilyen adatkéréseket teljesíteni.

Az adatszolgáltatás – és a kötelező adatmegőrzés (lásd: később) – biztosítása a hírközlési szolgáltatás nyújtásának megkezdésétől kezdve automatikusan keletkező kötelezettsége a szolgáltatóknak. A

III.1. Mely adatokra vonatkozóan érvényes a hírközlési szolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettsége?

III.1.1. A szolgáltató üzletviteléhez szükséges, törvényi rendelkezés alapján kezelhető adatok

A hírközlési szolgáltatók az Eht. 157. § (2) bekezdése szerint jogosultak – de nem kötelesek – az alábbi adatokat kezelni, ha az szükséges a szolgáltató számára az előfizetők és a felhasználók részére történő számlázás és a kapcsolódó díjak beszedése, valamint az előfizetői szerződések figyelemmel kísérése céljából:

a) az előfizető azonosításából szükséges adatok (mint pl. név, születési adatok, anyja neve, üzleti előfizetők esetében a cég neve, székhelye, adószáma, stb.);

b) az előfizetői állomás száma vagy egyéb azonosítója;

c) az előfizető címe és az állomás típusa;

d) az elszámolási időszakban elszámolható összes egység száma;

e) a hívó és a hívott előfizetői számok;

f) a hívás vagy egyéb szolgáltatás típusa, iránya, kezdő időpontja és a lefolytatott beszélgetés időtartama, illetőleg a továbbított adat terjedelme, mobil rádiótelefon szolgáltatásnál a szolgáltatást nyújtó hálózat és cella, valamint a szolgáltatás igénybevételekor használt készülék egyedi azonosítója (IMEI), IP hálózatok esetén az alkalmazott azonosítók;

g) a hívás vagy egyéb szolgáltatás dátuma;

h) a díjfizetéssel és a díjtartozással összefüggő adatok;

i) tartozás hátrahagyása esetén az előfizetői szerződés felmondásának eseményei;

j) telefon szolgáltatás esetén az előfizetők és felhasználók részéről igénybe vehető egyéb, nem elektronikus hírközlési szolgáltatásra, különösen annak számlázására vonatkozó adatok;

k) az előfizetői szolgáltatás igénybevételéhez jogellenesen alkalmazott - így különösen a tulajdonosa által letiltott - előfizetői végberendezések használatára, illetve annak kísérletére vonatkozóan a szolgáltató elektronikus hírközlő hálózatában keletkező adatok.

Fontos megjegyezni, hogy az Eht. 157. § (2) bekezdése szerinti fenti adatokat a szolgáltatók jogosultak, de nem kötelesek kezelni, azaz bármely szolgáltató saját döntése lehet az, hogy a fenti adatkörökből melyek kezelését látja az üzletviteléhez elengedhetetlenül szükségesnek.

A One általános szabályként az a)-c) pontok szerinti adatkörbe tartozó adatokat az előfizetői szerződés megszűnésétől számított legfeljebb egy évig őrzi meg, a d)-k) pontok szerinti adatokat pedig a keletkezésüktől számított egy évig. Amennyiben az Eht-n kívüli más törvény (pl. a számvitelről, vagy az adózás rendjéről szóló törvények) a fenti adatok bármelyike tekintetében az Eht- rendelkezéseihez képest hosszabb adatmegőrzési határidőt ír elő, akkor azokat az adatokat a külön törvény által előírt adatkezelési céllal kezeljük a külön törvényben megjelölt megőrzési ideig.

A fentiekben felsorolt adatok köréből jogosultak adatszolgáltatást kérni, a One pedig az adatszolgáltatást teljesíteni (amennyiben azokat a One ténylegesen kezeli és amelyek az adatkéréskor a One rendelkezésére állnak):

• a nemzetbiztonsági szolgálatok, nyomozó hatóságok, ügyészség és bíróság mindegyik adatkörre vonatkozóan;
• a Gazdasági Versenyhivatal az előfizető családi és utóneve, születési neve, lakóhelye, tartózkodási helyére vonatkozó információ, az előfizetői állomás száma vagy egyéb azonosítója, az őt hívó és az általa hívott előfizetői számok, a hívás vagy egyéb szolgáltatás dátuma és kezdő időpontja, valamint időtartama, illetőleg a szolgáltatást nyújtó hálózat és cella, valamint a szolgáltatás igénybevételekor használt készülék egyedi azonosítója (IMEI), IP hálózatok esetén az alkalmazott azonosítók vonatkozásában;
• a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank az előfizető családi és utóneve, születési neve, lakóhelye, tartózkodási helyére vonatkozó információ, az előfizetői állomás száma vagy egyéb azonosítója, az őt hívó és az általa hívott előfizetői számok, a hívás vagy egyéb szolgáltatás dátuma és kezdő időpontja vonatkozásában;
• a bírósági végrehajtásról szóló törvény előírásai szerint a végrehajtó az előfizető lakcíme, számlázási címe vagy értesítési címe vonatkozásában.
• a szabálysértési hatóság, de csak a segélyhívó számok rendeltetéstől eltérő igénybevétele szabálysértés elkövetése esetén, és csak a segélyhívószámra kezdeményezett hívó telefonszám elkövetőjének azonosítása céljából elengedhetetlenül szükséges adatokra vonatkozóan;
• az adatok megismerésére külön törvényben felhatalmazott szerv kérelme alapján a felhatalmazott szerv részére, ha az érintett elháríthatatlan okból nem képes hozzájárulását megadni, az érintett vagy más személy létfontosságú érdekeinek védelme, vagy a személyek életét, testi épségét vagy javait fenyegető veszély elhárítása vagy megelőzése érdekében.

III.1.1.2.

Az Eht. 156.§ (14) bekezdése alapján a felhasználóval, előfizetővel kapcsolatos forgalmi adatokon kívüli helymeghatározási adatokat – a 158. §-ban foglalt adatfeldolgozás kivételével – az elektronikus hírközlési szolgáltató kizárólag az értéknövelt szolgáltatás nyújtásához szükséges mértékben és időtartamig kezelheti, ha
a) az adatok anonimizálásra kerültek, vagy
b) a felhasználók, vagy az előfizetők az adatkezeléshez hozzájárultak.
Az Eht. 156. § (19) bekezdése alapján az előzőek (156.§ (14) bek.) szerint kezelt adatokat az elektronikus hírközlési szolgáltató a Központi Statisztikai Hivatal részére annak kérésére és a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, statisztikai célra átadja, és ezen adatok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átadásra kerülő adatok körét és az adatátvétel részletszabályait együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

III.1.2. A szolgáltató által bűnüldözési, nemzetbiztonsági és honvédelmi célból kötelezően megőrzendő adatok

Az Eht. 159/A § a nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, valamint nemzetbiztonsági szolgálat törvényben meghatározott feladatai ellátásának biztosítása céljából – a kérelmükre történő adatszolgáltatás érdekében – adatmegőrzésre kötelezi a hírközlési szolgáltatókat bizonyos típusú hírközlési szolgáltatások előfizetői, illetve felhasználói általi igénybevételével kapcsolatos, a törvényben pontosan meghatározott adatokat, ha azt a szolgáltatás nyújtásával összefüggésben a szolgáltató állította elő vagy azokat bármely okból kezeli.

E bűnüldözési, nemzetbiztonsági és honvédelmi célú adatmegőrzési kötelezettség kizárólag a következő hírközlési szolgáltatások nyújtásával kapcsolatosan áll fenn (egyéb hírközlési szolgáltatások esetében adatmegőrzési kötelezettséget nem ír elő az Eht.):

• helyhez kötött telefonszolgáltatás;
• mobil rádiótelefon szolgáltatás;
• internet hozzáférési szolgáltatás;
• internetes telefonszolgáltatás;
• internetes levelezési szolgáltatás;
• a fenti szolgáltatások bármely kombinációja.

A kötelezően megőrzendő adatok:

a) az előfizető egyedi előfizetői szerződésben rögzített személyes adatai;

b) az előfizetői, felhasználói végberendezés vagy előfizetői hozzáférési pont hívószáma vagy egyéb, az előfizető, felhasználó egyedi azonosításához szükséges - az előfizetői szerződésben rögzített, vagy az elektronikus hírközlési szolgáltató által egyéb módon az előfizetőhöz, felhasználóhoz rendelt - állandó műszaki-technikai azonosítók;

c) helyhez kötött szolgáltatás esetében az előfizetői, felhasználói végberendezés vagy előfizetői hozzáférési pont létesítési címe és típusa;

d) a kommunikációban részt vevő előfizetők, felhasználók hívószámai, egyedi műszaki-technikai azonosítói, felhasználói azonosítói, az igénybe vett elektronikus hírközlési szolgáltatás típusa, a kommunikáció dátuma, kezdő és záró időpontja;

e) hívásátirányítás és hívástovábbítás esetén a hívásfelépítésben részt vevő köztes előfizetői vagy felhasználói hívószámok;

f) mobil rádiótelefon szolgáltatás esetén

• a szolgáltatás igénybevételekor használt, a kommunikációban részt vevő felek készülékazonosítója (IMEI), valamint mobil-előfizetői azonosítója (IMSI);
• a szolgáltatást nyújtó hálózat- és cellaazonosítója a közlés megkezdésekor, valamint az adott szolgáltatás nyújtásának időpontjában az adott cellaazonosítóhoz tartozó cella tényleges földrajzi helyének meghatározását lehetővé tevő adatok;

g) internetes elektronikus levelezési, internetes telefonszolgáltatás, illetve ezek kombinációja esetén a szándékolt címzett irányában megkezdett kommunikációra vonatkozóan a d) pont szerinti adatok;

h) internet hozzáférési, internetes elektronikus levelezési, internetes telefonszolgáltatás, illetve ezek kombinációja esetén:

• az elektronikus hírközlési szolgáltatás típusa és a szolgáltatás előfizető vagy felhasználó általi igénybevételének dátuma, kezdő és záró időpontja, az igénybevételnél használt IP cím, felhasználói azonosító, hívószám;
• az előfizetők, felhasználók egyedi műszaki-technikai azonosítóinak az elektronikus hírközlési szolgáltató általi bármely átalakításának követéséhez szükséges adatok (IP cím, portszám);

i) előre fizetett anonim hívókártyás mobil rádiótelefon szolgáltatás esetében a szolgáltatás első igénybevételének dátuma és időpontja, valamint a cellaazonosító, amelyről az aktiválás megtörtént.

Az adatmegőrzési törvényi kötelezettség kiterjed a sikertelen hívásokkal összefüggésben a szolgáltató által előállított vagy kezelt, a felsorolt adatok körébe tartozó adatokra is.

A kötelezően előírt adatmegőrzési időtartamok:

• az a)-c) pontok szerinti adatok esetében az előfizetői szerződés megszűnését követő egy év;
• a d)-i) pontok szerinti adatok esetében – kivéve a sikertelen hívásokhoz tartozó adatokat – a keletkezésüktől számított egy év;
• sikertelen hívásokhoz tartozó adatok esetében a keletkezésüket követő fél év.

A kötelezően megőrzött adatok köréből adatszolgáltatást vagyunk kötelesek biztosítani

• a nyomozó hatóságok,
• a nemzetbiztonsági szolgálatok,
• a bíróság, és
• az ügyészség

részére a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározottak szerint.

III.1.3. Helymeghatározási adatok

Az Eht. 156. § (16) és (17) bekezdései alapján a One köteles a nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, nemzetbiztonsági szolgálat kérésére a törvényben meghatározott feladataik ellátásának biztosítása céljából, továbbá a körözési eljárást lefolytató szerv kérésére a körözési eljárás lefolytatása céljából megállapítani és részükre továbbítani a felhasználóval és az előfizetővel kapcsolatos, a forgalmi adatokon kívüli helymeghatározási adatokat.

Helymeghatározási adatnak minősül a hírközlő hálózatban vagy a hírközlési szolgáltatás során kezelt bármely adat, amely egy elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználója végberendezésének földrajzi helyzetét jelzi. Így helymeghatározási adatnak minősül a One által a szolgáltatás nyújtásához kezelt olyan adat is, amely azt jelzi, hogy egy adott előfizető aktuálisan mely külföldi ország mely szolgáltatójának hálózatán barangol.

III.2. Az adatkérési eljárások típusai azok minősítése szerint

Az arra felhatalmazott szervezetek adatkérései és a kapcsolódó adatszolgáltatás történhet:

• nyílt eljárásban;
• titkos információgyűjtési vagy titkos adatszerzési eljárásban.

A nyílt (nem titkosított) eljárásban történő adatkéréseket és a teljesített adatszolgáltatásokat a One az Infotv. 16. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően öt évig megőrzi. Amennyiben az adatkérő – törvényes módon – nem korlátozta az érintett előfizető tájékoztatásának lehetőségét, akkor a nyílt eljárásban történő megkeresésekről és adatszolgáltatásokról az érintett előfizetőt – kérésére – a One tájékoztatja.

A titkos információgyűjtés vagy titkos adatszerzés keretében történő minősített (titkosított) adatkérésekről és adatszolgáltatásról – a megkeresés teljesítését követően – a hírközlési szolgáltatónál semmiféle adathordozó nem maradhat, ezekről a szolgáltató másolatot nem készíthet, másodpéldányt nem tárolhat (Korm. rendelet 10. §). Emiatt ezekről a One nem képes és nem tud tájékoztatást adni még az érintett előfizetőjének sem.

III.3. Mit tesz a One az adatszolgáltatások törvényességének biztosítása érdekében?

A One a törvényes kötelezettségeit meghaladva, minden tőle elvárhatót megtesz a szolgáltatásainak előfizetői vagy felhasználói magánéletének, illetőleg személyes adatainak védelme érdekében. Ennek megfelelően a One kizárólag akkor ad ki személyes adatot nemzetbiztonsági szolgálat, nyomozó hatóság, bíróság, ügyészség, szabálysértési hatóság, Magyar Nemzeti Bank, Gazdasági Versenyhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Központi Statisztikai Hivatal, végrehajtók valamint a körözési eljárást lefolytató szerv részére, ha:

• az adatkiadásra a One-t törvény kötelezi, vagy
• az adat kiadásához az érintett személy a hozzájárulását adta.
• az adatok anonimizálásra kerültek.

Külföldi szervek, hatóságok közvetlenül nem jogosultak adatkéréssel a One-hoz fordulni. Külföldi szerv vagy hatóság részéről adatkérést a One mindezidáig nem kapott, de későbbiekben sem fogadna be és nem is teljesítene.

A One minden egyes adatkérési megkeresés esetében megvizsgálja az adatkérés jogszerűségét. Így minden egyes esetben ellenőrzésre kerül, hogy a megkereső szerv jogosult-e az adott eljárásban (büntető-, szabálysértési, végrehajtási, igazgatásrendészeti, államigazgatási, körözési, stb.) és a kért adat tekintetében adatkéréssel fordulni hozzánk, illetőleg az adatkérés formailag megfelel-e a törvényes előírásoknak.

Amennyiben az adatkérés teljesítésének bármely törvényességi feltétele hiányzik, a One nem teljesíti az adatkérést és annak akadályáról tájékoztatja az adatkérő szervet vagy szervezetet. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ilyen akadályközlés a megkeresések kb. 5-6 %-ban történik, ennek ellenére a One-ra a magyarországi piacra lépése óta még egyetlen esetben sem szabtak ki rendbírságot az adatkérések teljesítésének visszautasítása miatt.

A One a fentiekben felsorolt szervek részére történő adatszolgáltatást (beleértve a nyílt eljárásokban történő adatszolgáltatásokat is) kizárólag olyan megbízható és adatvédelmi téren kiképzett munkatársakkal teljesíti, akik előzetesen átestek nemzetbiztonsági ellenőrzésen, akik esetében a biztonsági ellenőrzés egyetlen kockázati tényezőt sem állapított meg, és akik rendelkeznek a Nemzetbiztonsági Felügyelet által kiadott legmagasabb szintű Személyi Biztonsági Tanúsítvánnyal is.